e-mail: olle.janos@ppk.elte.hu
GoogleTalk: olle.janos@gmail.com
skype: ollejanos
skype telefon: +36-21-2524006
ELTE PPK Iskolapedagógiai Központ
1075 Budapest, Kazinczy utca 23-27.
Telefon: 461-4500/3814 vagy 3804
fogadóóra a szorgalmi időszakban,
2010/2011. tavaszi félév:
hétfő, 14.00-15.00 KAZY 413
A disszertáció sok más neveléstudományi, didaktikai témájú dolgozathoz hasonlóan egy szűk területen mozogva, de mégiscsak arra a kérdésre keresi a választ, hogy a tanárnak hogyan kell jól tanítania úgy, hogy az a tanulóknak is jó legyen, és még a folyamat is eredményessé váljon. A gondolatmenet ez alapján három nagy didaktikai kérdéskört érint: az oktatatási folyamat, a tanítás és a tanulás problémáit.
Kiindulási alapként több nagy didaktikai kultúrában, a német, az angolszász és a hazai modellekben próbáljuk megkeresni, hogy belső rendszereikben hogyan jelennek meg az oktatási folyamat, a tanítás és a tanulás alapfogalmai. Előnyben részesítjük azokat, amelyekben az osztálytermi valóság, a hétköznapok pedagógiájában megtapasztalható jelenségek is önálló kategóriaként, vagy legalábbis definiált fogalmi szinten szerepelnek.
A didaktikai modellek áttekintése a közelmúltnál messzebbre nyúlik vissza, ami problématörténeti jellegűvé teszi a gondolatmenetet első nagyobb szerkezeti egységét. Az elmúlt néhány évtizedben a neveléstudomány, illetve más határtudományok fejlődése nyomán, az egyre speciálisabb, szűkebb kutatási területek kialakulásával együtt nem jelent meg olyan átfogó és domináns didaktika, amely önálló paradigmaként, az egyszeri és megismételhetetlen osztálytermi jelenségeket középpontba állítva tárgyalná a tanítás és a tanulás egymással összefüggő hatásrendszereit. Az is lehetséges, hogy nem is létezik ilyen elmélet, de ha mégis, akkor annak a gyökereit bizonyosan nem a posztmodern teóriák és kutatások között, hanem a néhány évtizeddel korábbi időkben kellene (újra)felfedeznünk.
Nem vállalhatjuk azt a célt, hogy az elméletalkotás és a közoktatási gyakorlat közötti távolságot csökkentsük, ugyanakkor nem látjuk akadályát annak, hogy a tanítás és tanulás kérdéseit egymással összefüggésben, egy jelenség- és szituációközpontú, a pedagógus és a tanulók által az osztályteremben is érzékelhető, „szabad szemmel látható” szinten próbáljuk meg tárgyalni.
A tanulás fogalmánál nehéz elkerülni a pszichológia csábítóan gazdag eredményeit, illetve az osztálytermi közegből kilépve, az egyéni és az otthoni tanulás számára értékes megállapításait. A disszertáció didaktikai témájú, ami nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyja az oktatáslélektant, vagy akár a kognitív pszichológiát, de ez a diszciplina meglehetősen stabil alap ahhoz, hogy a határvonalakat megtartva, csak a hasznosítható elemeket engedjük át az osztálytermi tanulás tárgyalásának erősítéséhez.
Mindez alapvetően elméleti jellegű munkát jelent, jóllehet a fogalmak és a nézőpontok között szerepel az iskolai jelenségvilág, ennek alapos vizsgálatára azonban a szűkre szabott keretek között nem vállalkozhattunk. A téma kidolgozását segítő empirikus kutatások eredményei alapján többek között az olyan alapkérdésekre, mint a „reál tárgyakat érteni, a humán tárgyakat pedig tanulni kell” mindenképpen próbálunk hiteles választ adni. A hipotézisek közül a legfontosabb mégiscsak arra irányul, hogy ha az osztálytermi tanulási tevékenység és az ehhez optimális esetben megfelelő tanulási környezetet biztosító tanítási tevékenység nincsen egymással összhangban, akkor az valóban rossz hatással van-e a tanulók eredményességére.
Falus Iván – Ollé János: Az empirikus kutatások gyakorlata. Adatfeldolgozás és statisztikai elemzés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008.
A tankönyv a kevésbé gyakorlott vagy az empirikus kutatásokban teljesen kezdő olvasók számára érthető és lépésről lépésre követhető tananyagként, a tapasztaltabb kutatók számára pedig jól felépített kézikönyvként használható.
A szerzők célja, hogy a kezdő kutatót megismertessék az adatbázis létrehozásának gyakorlati kérdéseivel. Bemutatják annak a folyamatnak a lépéseit, miképpen kerülhetnek a számítógépbe a kérdőívből, interjúból, megfigyelésekből vett adatok olyan elrendezésben, amellyel a továbbiakban az Excel, illetve az SPSS programok segítségével feldolgozhatók lesznek. Ismertetik, hogy milyen problémára, milyen adatfajtára milyen statisztikai eljárás a legmegfelelőbb, s a kapott eredmények hogyan értelmezhetők. Szólnak arról is, hogy bizonyos esetekben milyen statisztikai próbát célszerű alkalmazni, majd végigvezetik az olvasót azon az úton, amelyet meg kell tennie, hogy a számítógép kiszámolja a kutatásához szükséges adatokat. Mindezt a számítógép képernyőjéről készült ábrákkal és hozzájuk fűzött magyarázatokkal kísérik. A kötetben megtalálhatók a kézi számolást segítő képletek, táblázatok, útmutatások is.
Az olvasó munkáját egy DVD-melléklet is segíti. A DVD-n a kötetben felhasznált adatbázis-szerkesztési és -számítási menetet jól követhető videofelvételek teszik szemléletessé.
A tankönyv jól használható a pedagógia, pszichológia, szociológia, andragógia szakos egyetemi hallgatóknak, a PhD-képzésben részt vevőknek, valamint mindazon kezdő és gyakorlottabb kutatók számára, akik a modern számítástechnikát kívánják munkájukban alkalmazni.
Ollé János – Perjés István (szerk.): A katedra árnyékában. AULA, Budapest, 2006.
Az iskolák történetében jócskán akadnak olyan kérdések, amelyek nem évülnek el, s legfeljebb annyit tehetünk, hogy időről időre újabb és újabb válaszokat keresünk rájuk. Ebben a kötetben arra vállalkoztunk, hogy egy ilyen örök kérdésre keresünk aktuális válaszokat. A kérdés az, hogy mit is remélhetünk a holnap tanáraitól? Vajon hogyan fogják megállni a helyüket a holnapután katedráin? Jóllehet “a jó tanár” mítosza nem évül el, de az már más lapra tartozik, hogy milyen (szakmai) tulajdonságok birtokában remélhetünk sikeres életpályát, hatékony iskolát, művelt társadalmat. S bár a holnap tanárainak történetét még homály fedi, annyit bizonyosan állíthatunk, hogy a magukról kialakított képük alapvetően fogja meghatározni későbbi munkájukat, műveltségüket – s talán azt a magabiztosságot is, amivel egy napon majd a holnapután katedrájára lépnek.
Ollé János – Szivák Judit: Mód-Szer-Tár. OKKER, Budapest, 2006.
“Az az alap, hogy addig semmit nem csinálsz, amíg a gyerek nem figyel rád. Tehát a koncepciónak az a lényege, hogy rajtad múlik, te vagy a felelős. A te órádon való rendbontásért nem adsz osztályfőnöki büntetést, nem is az igazgató büntet: ez a te felelősséged, a te alkalmatlanságod, a te készületlenséged, a te aznapi pszichés állapotod… Egyrészt, mert te kapod azért a fizetésed, hogy ott rend legyen, te kaptál tőlünk és a szülőktől bizalmat, téged alkalmazunk azért, hogy eredményessé tedd azt a negyvenöt percet. Ha ez nem megy, akkor valld be, hogy te valamit nem tudsz. Ha ezel a felelősséggel a pedagógus tisztában van, akkor ettől a pillanattól kezdve megpróbálja megoldani azt, hogy a gyerekek rá figyeljenek.”
Perjés István – Ollé János – Majorosi Anna: Tanárok iskolája. KJF Székesfehérvár, 2001.
Ez a könyv azért született meg, mert hiszünk abban, hogy csak az a pedagógus keltheti fel és tarthatja életben tanítványaiban a tanulás örömét, aki maga is szeret tanulni. A tanulás tanítása és tanulása nem iskolai feladat, hanem egy életforma lehetősége. Az iskolai hétköznapok versenyfutásai az idővel azonban könnyen kimossák belőlünk ezt az örömöt, amit aztán alig győzünk visszaszerezni az újabb tanévekben és osztályokban. Munkánkkal ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy a tanártovábbképzések is mind nagyobb örömforrásai legyenek szakmai életünknek. Ennek lehetőségeit próbáljuk meg elméletileg és egy általunk 1998-2000 között Fejér megyében lefolytatott továbbképzés-kutatás adataira támaszkodva körüljárni. Arra keresünk választ, hogy a továbbképzési piac szolgáltatói milyen igényfelmérő rendszer segítségével tudják leghatékonyabban kiszolgálni a keresleti oldalt: az iskolafenntartókat, az iskolákat és magukat a tanárokat.
Falus Iván – Ollé János: Statisztikai módszerek pedagógusok számára. OKKER, Budapest, 2000.
A pedagógiával foglalkozó szakember, gyakorló pedagógus óhatatlanul szembetalálkozik mennyiségileg elemezhető, mérhető jelenségekkel. E könyvnek az a célja, hogy a matematikával hadilábon álló, a statisztika iránt nem különösebben fogékony olvasóval megismertesse a legfontosabb statisztikai fogalmakat, eljárásokat. Képessé tegye őt a pedagógiai problémák megoldását elősegítő statisztikai eljárások kiválasztására, az egyszerűbb számítások elvégzésére, illetve a sok adatot tartalmazó és összetettebb feladatok, statisztikai próbák számítógépes feldolgozására. Ebben segítségére lesz az Excel és az SPSS programok közérthető bemutatása, alkalmazása. Az SPSS alkalmazásokat Nógrádi Zoltán készítette.
